A Piarista Templom

A piarista rend 1729-től 1765-ig építtette mai, gazdag barokk templomát, Mayerhoffer András tervei szerint. Az építkezést a városban éppen ez időben dúló pestisjárvány lassította. Kecskemét egyetlen tiszta barokk stílusú temploma. Az épület külsején közel 250 éve nem történt átalakítás, már 1765-ben is pontosan úgy nézett ki, mint most. A Torony a főhomlokzat síkjába illeszkedik. A főhomlokzatot kétemeletes ion lizénák tagolják, a két középső kissé bemélyedve helyezkedik el. A bejárat fölött hatalmas, oszlopokon álló, mellvédes kőerkély magasodik, két szélén egy-egy angyalszoborral, az erkélykapun pedig a piaristák és a Koháryak oroszlános címere látható. Főhomlokzatát hat szobor ékesíti. A bejárat fölött Szent Erzsébet, Kalazanci Szent József és Keresztelő Szent János, a legfölső sorban Szent László és Szent István (az oromzat szélén), közöttük (a torony harangháza alatti fülkéjében) Szűz Mária szobra látható. A szobrokat Conti Lipót Antal tervezte.
A templom méreteihez viszonyítva aránytalanul kicsi (kb. 25 méter magas), órapárkányos, óra nélküli tornya van, melyet Peithmüller József (a rendház tervezője) tervezett. Mayerhoffer Antal kettős tornyot tervezett neki, de ez pénzhiány miatt elmaradt. A mostani, sátortetős, szimpla torony két harangnak ad otthont. A nagyharang 300 kilós, Kalazanci Szent József tiszteletére szentelt, Novotnyi Antal öntötte, 1927-ben. A kisharang 50 kilós, Jézus Szíve tiszteletére szentelt, Szlezák László, Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere készítette. Feliratának részlete:'Jézus Szíve, légy velünk'. Az öntés évszáma ismeretlen, mivel túl magasan van, nem lehet leolvasni. Van még egy üres állvány is a toronyban, melyről a harangot a II. világháborúban vitték el. Az I. világháború előtt 6 harangja volt, mind a hatot elrekvirálták.
A templom belseje hosszú, egyhajós, négy boltszakaszos, Rabitz-boltozatú, fehér meszelésű tér. Berendezésére és oltáraira is a lendületesség, a barokk túldíszítettség jellemző. Oszlopos, barokk főoltárképe a Szentháromságot ábrázolja. Osztrák származású, jezsuita festőművész alkotása. A négy szobron, Szent Pál, Szent Péter, Nepomuki Szent János és Borrómei Szent Károly szobrán kívül a piaristák címere is felfedezhető rajta. Összesen hét mellékoltára van. Közülük a legértékesebb a Szent Családot ábrázoló, 1745-ben készült oltár, melyet a helybéliek 'Pásztorok oltárának' neveznek. Rajta kitűnően felfedezhetőek és érdekesek a jellegzetes kiskun arcok, hajviseletek. A diadalív mellett, a szószék közelében láthatjuk a Kalazanci Szent József tiszteletére állított festményt, Kalazanci Szent József látomását, Máriát és a kis Jézust vetíti elénk. Szintén értékes alkotás Nepomuki Szent János oltára, melyen a Szent Szűz-szobrán kívül Szt. György és Szt. Márton lovas szobra áll. A Szt. Vendel oltáron kisfiút látunk, pásztorruhában, kalappal, az épület legfiatalabb oltára. A Nagyboldogasszony-oltáron angyalok emelik mennybe Máriát. A Tizennégy Segítőszent oltárát Hebenstreit József készítette, míg Szent Anna oltárát Szabó Anna alkotta. A főoltárt és a copf szószéket 1747-ben a privigyei piarista templomból hozták ide, Kecskemétre. A bejárat fölött terül el a tágas, ívesen előrenyúló karzat, melyen szerényen húzódik meg a 2 manuálos, 19 regiszteres, barokk orgona. A torony alatt két kápolnácska húzódik, egyikük az 1746-ban készült Szent Szűz-kápolna, festménye a nagyszombati székesegyház könnyező Mária-képének másolata. A Szent Kereszt-kápolna pedig 1760-ból származik, benne feszületet láthatunk. A templom egyik különlegessége, hogy altemplommal is rendelkezik, amelyhez kripta kapcsolódi. A kőpilléreken nyugvó csehsüveg boltozatú altemplom a templom hosszú szentélye alatt húzódik, 1735-re készült el. Eredetileg a kecskeméti német polgárok kápolnája volt. 

A főoltár